Questions and Answers

Jó-e megosztani a páviánok kifutóját más állatokkal?

Alapvetően nem. Noha a páviánok megférnek nagytestű juh- és kecskefélékkel (így pl. a sörényes juhokkal a galléros páviánok), az állatok ingerelhetik egymást, és a páviánok tartanak a nagyobb testű állatoktól. Kiváltképp igaz ez, ha azok agancsukkal közelítenek a baboon-ok felé támadási szándékkal pl. táplálékszerzés kapcsán (az állat meglehetősen nagy erő kifejtésére képes, egy kisebb fát agancsaival képes kidönteni).

Bár több állatkert, így a Singapore Zoo vagy a Fővárosi Állat- és Növénykert is "kísérlezetik" a hamadryas baboon-ok és sörényes juhok egy kifutóban tartásával, hosszabb távon ez az együttélés akkor lehet sikeres, ha a majmok jelentős számbeli fölényben vannak (Singapore-ban így volt). Ha az adott állatkert teheti, s erre példa az Emmen Zoo, a Frankfurt Zoo, a Melbourne Zoo, az Oakland Zoo stb. (magas minősítésű és minőségű állatkertekről van szó), akkor a páviánjai számára mindenképp külön kifutót biztosít, hisz a pávián (bármelyik (al)fajról is legyen szó) a természetes életközegében (az emberen kívül - főleg táplálék miatt) más állattal/élőlénnyel nem keresi a kapcsolatot, "társaságot".

(Jól megfigyelhető, és rengeteg látogató állapította meg, hogy a budapesti állatkertben a páviánok kifejezetten félnek a nagytestű juhoktól, s a laikus látogatók is, akik a kifutó mellett 2 percnél több időt is hajlandóak eltölteni, már észreveszik az állatok közti "feszültségeket"... az állatok közti nézeteltérés fő oka az életstílus intenzitásából fakad: a juhokat idegesítheti a páviánok játéka és kergetőzése, valamint táplálékszerzésben: alma, szilva stb. a juhok is beszállnak a "harcba" a páviánokkal szemben, melyből lassuságuk ellenére testi erőfölényük miatt sokszor ők jönnek ki győztesen.)

Senkit ne tévesszenek meg az olyan - egyébként nagyon jópofa! - fotók és pillanatok, amikor egy pávián pl. "meglovagol" egy juh-hátat, mert ez csupán egy véletlenül, jó időben, profi módon lencsevégre kapott pillanat, de nem a mindennapok realitása.

A páviánoknak - legyen az Anubisz-, galléros-, medve-, stb. - külön kifutóban van a helyük!

Mi az a stresszhormon?

A humán gyógyászat a stresszhormont a kortizol nevű szteroid hormonnal azonosítja, amit az emberi szervezet (és a főemlősök szervezete) a mellékvesékből bocsájt ki (amikor stressz-helyzetbe kerül a szervezet). A kortizol termelését az agyalapi mirigy által termelt hormonon keresztül irányítja.

A stressz sok dolognak lehet a következménye (betegség, baleset, időjárás változás, pszichikai-idegi hatások stb.).

A kortizol fontos a vérnyomás megtartásában, a fehérjék, cukrok és zsírok felhasználásának „regulációjában”. A humán orvoslás kutatásai alapján azon személyeknél, akiknél huzamos ideig magas a kortizol szintje, Cushing szindróma alakulhat ki, akiknél túl alacsony, Addison kór. (Az Addison kór esetén felborul a szervezet víz-, nátrium- és káliumháztartása, mert hiányzik a szervezetből a só- és vízháztartásban szerepet játszó aldoszteron hormon. A hormon hiánya megzavarja a vérnyomás szabályozását is. A tünetegyüttes később pszichés kórképpel, depresszióval is kiegészül.)

 

A kortizol működése:

 

A kortizol elkezdi lebontani az izomban található fehérjéket, melynek révén aminosavakat szabadít fel. Az aminosavak a májba kerülnek, ahol glukózzá alakulva a szervezet, mint energiaforrást használja fel. Ez a folyamat megemeli a vércukorszintet, melynek következtében az agy elegendő energiaforrást kap, glukóz formájában. Közben a szervezet többi szövete (a hormon hatására) csökkenti a glukóz felhasználását, mint energiaforrást.

A kortizol megemeli a zsírsavak kibocsájtását a zsírsejtekből, amit az izmok használnak fel energiaforrásként.

Az energia-átirányító folyamatok tehát felkészítik a szervezetet, hogy az kezelni tudja a stresszes helyzetet.

 

A stressz(helyzet) akkor válik problematikussá, ha tartós, krónikus lesz. Ha a szervezet folyamatosan a kortizol hatása alatt áll, a fent leírtak folyamatosan játszódnak le a szervezetben.

A krónikus stressz-helyzetben a kortizol szintje tartósan magas, melynek következményeként:

  • gyengül a szellemi teljesítmény

  • csökken a pajzsmirigy működése

  • ingadozik a vércukorszint

  • csökken a csontsűrűség és az izomtömeg

  • megemelkedhet a vérnyomás

  • rosszabbul kezd működni/védekezni az immunrendszer

  • nő a hasi elhízás esélye

melyek okán fontos a stressz oldása, kezelése.

Képesek-e gondolkozni a páviánok (nemcsak ösztönösen cselekedni)?

Több cikket írtam arról, hogy a válasz egyértelműen igen.

Nemcsak olvasási készségeket kutattak a páviánok körében, de ugyanazon intelligenciateszteket is elvégezték velük, melyeket humán gyerekekkel és emberszabásúakkal is. A páviánok az emberszabásúakkal megegyező eredményeket mutattak a tesztek során.

A gondolkozási képesség igazolására megfigyeléseim azt mutatják, hogy a pávián társai "átverésére", megtévesztésére eltérő trükköket vet be, mindig új típusokat kitalálva, mely nem ösztönös, hanem, stratégiai gondolkodásra utal.

Pl. a fogságban élő egyedek esetében veszélyjelzést ad, oda csődíti társait egy távoli helyre, majd elhagyja azokat és visszajön biztonságban táplálékért. Más alkalommal egy másik látogatót pécéz ki, hogy az ad számára táplálékot, hogy oda csalogassa társait, és elmehessen a táplálékforrás eredeti helyére. Megint más alkalommal karjelzéssel mutatja, hogy honnan való a táplálék, szintén azon oknál fogva, hogy a többieket eltávolítsa a közelből.

Egy esetet személtető saját videó:

Come here, boys and girls! (Hamadryas Baboon)

 

Képesek-e gazdálkodni a páviánok (gondolkodás magasabb szintű formája)?

Ezen témáról is több ízben publikáltam, a válasz egyértelműen igen, de pávián és pávián közt is mutatkoznak markáns észbeli képesség-eltérések.

"Védelmi pénz"-t fizetve, védelemért, szeretetért kész táplálékot megosztani, mely stratégiai gondolkodást tükröz. Nem elsősorban a hímek közeledésének jeleként megnyilvánuló táplálékmegosztásra gondolok (ez lényegében nem létezik), hanem a szociális hierarchiában történő helyzet stabilizálására, jobbítására. Táplálékot a bonobók (emberszabásúak) osztanak meg egymással, jellemzően a csimpánzok, gorillák és orangutánok sem!

A cerkófmajomformák szintén nem (ahová a páviánok is tartoznak).

A gazdálkodásra mégis sikerült rögzíteni néhány videót a kiemelkedő képességű Maszatka jóvoltából:

Maszat menekül az étellel, olykor eszik belőle, majd Dezsőnek adja a videó végén (ledobva számára azt):

The running baboon

Maszat megosztja az ételt Dezsővel és Babócával, majd elcsalja őket a közelből:

Maszat eats and comes (Hamadryas Baboon) - shares her food

Dezsőke megvédi Maszatot, szorosan követve őt, majd beállva a nőstény és Maszat közé, mert Maszatka ad neki rendszeresen ételt, most is leesik számára egy-két apró darab, a videó végén el is kezdi kurkászni Maszatot:

Climbing (Hamadryas Baboon, Galléros pávián) at Budapest Zoo

 

Van-e arcmemóriájuk a páviánoknak?

De még milyen! Embereket megszégyenítő.

Gondozóikat, nevelőiket, az őket rendre etetőket soha nem felejtik el. Nem haj, ruházat alapján azonosítják az embereket, hanem arc alapján (szemek, orr, száj háromszögének elhelyezkedése). Már nagyon messziről felismerik az embert, és rohannak hozzá a fogságban élők.

Az arcmemórián kívül szuper a hallásuk is, képesek megkülönböztetni az ismert hangokat az ismeretlentől, és reagálnak arra: figyelnek vagy, ha meghallják, kijönnek bentről vagy távolabbról.

Röviden: a páviánok alapvetően rendkívül okos és tanítható, nagyon tanulékony élőlények (ez azonban nem jelenti azt, hogy házikedvencként kéne tartni őket)! Néha megsértődnek, de nem bosszúállók/gonoszak, képesek a mély emocionális kötődésekre.

Kicsoda Rita Miljo? Who is Rita Miljo?

Rita Miljo (founder of C.A.R.E. at South-Africa) a great woman who saved thousands of baby baboons and reintroduced (ca. 460 individuals) them into the wild, until her death in July 2012. She was 81 years old. ♥ Asked why she was drawn to care for baboons, Rita said: “Chimpanzees can be deceitful, just like humans, whereas baboons haven’t learned that yet.”

Rita Miljo a dél-afrikai C.A.R.E. alapítója, közel 30 év alatt megannyi sérült és árva medvepáviánt mentett meg, közülök kb. 460 egyedet sikeresen integrált vissza a vadonba, hosszú évek munkájaként, vegyes csoportokban. Rita 81 évesen egy tűzvészben húnyt el, kedvenc páviánjával együtt, aki több mint 30 évig volt a társa. Amikor megkérdezték Ritát, hogy miért épp a páviánok megmentésének és gondozásának szenteli az életét, azt válaszolta, hogy "a csimpánzok csalafinták lehetnek, olyanok, mint az ember. A páviánok ezt még nem tanulták meg."

 

Rita Miljo with a Chacma Baboon

Meddig használható fel a lejárt szavatosságú gyógyszer állatok esetében?

A lejárati idő után alapvetően semmilyen gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény nem használható fel. Ha mégis felhasználásra kerül, akkor vitaminok esetében max. egy éven belül, más gyógyszerek esetében max. fél éven belül kell felhasználni azokat. Az ettől régebben lejárt szavatossági idejű gyógyszerek már kifejezetten veszélyesek...

... ettől függetlenül sajnálatos módon vannak olyan helyek, nemzetközi tagszervezetű állatkertek, ahol ezektől sokkal régebbi gyógyszereket is rendszeresen beadnak a beteg egyedek számára (a magas belépőjegy-árak ellenére), holott ezeket már rég meg kellett volna semmisíteni vagy megsemmisítésre átadni bármely patika számára (hisz azok kötelesek azt átvenni).

Hogy nézzünk egy állatkertet?

Semmiképp se úgy, hogy egy-egy állat milyen cuki, vagy milyen gyorsan jön az egyik inger a másik után, netán hol a fagyizó vagy a játszótér?! Lehet, hogy szomorú hír, de az állatkert alapvető feladata nem a szórakoztatás és szabadidő idétlen eltöltésének biztosítása (jóllehet, a legtöbb park ebbe az irányba megy!), hanem az edukáció, ill. a fajok bemutatása.

Ezért szánjunk időt arra, hogy egy-egy állat kifutója mellett megállunk...

Ha éves bérletesek vagyunk, valószínűleg nem leszünk népszerűek és kedveltek az állatkertekben, mert az éves bérletesek előbb-utóbb "belelátnak" a szakmaiatlan, szívtelen, rosszul működő folyamatokba, és ezt szóvá is teszik, persze, nem sok sikerrel...

Egy állatkert megítélésénél a bemutatott fajok száma csak egy dolog, nem a méret, a szám az elsődleges az egyedek életminőségének megítélésében!

Hogy egy állatnak az állatkert relatíve biztonságos és takarított kifutót, ill. élelmet biztosít, tudjuk (!), hogy ezzel még semmit (!) nem tett meg az egyedért. Ez az alapkövetelmény, az 1.0 szint. Amely állatkert ezt nem képes biztosítani, azt be kell zárni. Amely kert pedig csak ennyit biztosít, azt rá kell kényszeríteni a fejlesztésekre, akár a fajok számának csökkentése árán is!

Nézzük meg látogatóként az állatok kifutójának tágasságát, méretét, benapozását, ivóvíz ellátását, árnyék lehetőségét, természetes- és mesterséges, ültetett növényzetét, játékterét, s hogy mindez korrelációban van-e a természetes élőhelyével. Fontos a táplálás (majomfajták és emberszabásúak esetében napi 3-5 alkalommal, megfelelő minőségi összetételben szükségszerű végezni a "sokszor keveset" elve alapján, a kifutó és egyedszám nagyságához igazítottan, figyelembe véve az egyedi eseteket, betegségeket, diétákat stb.) és a környezetgazdagító elemek alkalmazása, ételhez kötötten és attól függetlenítve, belső- és külső kifutóban egyaránt. Vegyük szemügyre az egyed viselkedését, kedélyállapotát (általában), ha épp lehetőség nyílik rá, a gondozóhoz fűződő viszonyát (pl. etetés során), társas viselkedését - a csoport többi tagjához való viszonyát... ha minden állatnál mindent rendben találunk, akkor állíthatjuk, hogy egy állatkert megfelelő/jó (s azon belül tovább szegmentálható).

A látogatók az állatkerteket alapvetően felül-osztályozzák, -pontozzák (ld. tripadvisor), a realitás a legtöbb esetben jóval gyengébb képet és eredményeket mutat.

Magyarországon mely állatkertben megfelelő szintű a páviánok és emberszabásúak tartása?

Ez egy kicsit szubjektív megítélésű kérdéskör, de kiindulva abból, hogy egy állatkertet milyen alapon és oldalról kellene szemlélnünk, azt állíthatom, hogy ezen  a téren a legjobb:

  • Nyíregyháza-Sóstó Zoo
  • erős igyekezet látszik: Veszprémben és Szegeden
  • a Pécs Zoo 2015 őszén fog újra nyitni, ők meglehetősen mostoha körülmények között kényszerültek dolgozni, ezért igyekeztek enrichment elemekkel és szeretettel pótolni mindazt, ami anyagi- és területi forrásokban nem állt rendeklezésükre. Amennyiben a nyitás után sikerül tágas, jól felszerelt kifutókat biztosítaniuk egyedeik számára (főleg a csimpánzokra gondolok!), s az enrichment-ből és szeretetből pedig továbbra sem lesz hiány (ebben biztos vagyok!), akkor a Pécs Zoo is felléphet Veszprém és Szeged sorába.

Hány azonosított viselkedése van a galléros páviánnak?

A Prospect Park Zoo-ban (USA, New York) végzett megfigyeléses vizsgálatok alapján a 67, természetben azonosított viselkedésformából 57-et azonosítottak a fogságban tartott egyedek között, mely 85%-os egyezést mutat. A 10, nem gyakorolt viselkedésminta közül udarlási és más fajokkal történő konfrontatív elemek hiányoztak.

Miután pl. a Budapest Zoo egyedei megosztják a kifutójukat más fajjal (sörényes juh), ezért vélhetően esetükben magasabb százalékos egyezés lehetne megfigyelhető és rögzíthető a természetbeni társaikéval, továbbá az egyedek között kimutatható olyan viselkedésforma is, mely a természetben megfigyelt páviánok esetében viszont nincsen, így az Egyesült Államokban végzett megfigyeléshez viszonyítva a hazai lakóink a természeteshez még közelebbi százalékban mért viselkedésegyezéseket képesek produkálni.

<< 1 | 2