Az emberszabásúak: Gorilla (Gorilla)

2015.05.16 18:06

A gorilla nem fejlődési vonala kb. 7 millió évvel ezelőtt vált külön az ember (és a csimpánz) fejlődésvonalától.

Két fajuk a nyugati- (Gorilla gorilla) és a keleti gorilla (Gorilla beringei). A nyugati gorillák, ahogy azt elnevezésük is mutatja, Nyugat- és Közép-Afrika trópusi esőerdejeiben élnek Nigériától a Kongói Demokratikus Köztársaságig. Keleti rokonaik Közép- és Kelet-Afrika vidékén, Kongó keleti részén, Ugandában, Ruandában őshonosak, szintén az esőerdők lakói.

 

A gorillák alfajonkénti- és összesített egyedszáma is aggasztóan alacsony. (A feltüntetett adatok forrása: Frank, Csilla (2015). Where are our responsibility?. In. Baby Baboons: http://babybaboons.webnode.hu/news/where-are-our-responsibility-/ (Megtekintés: 2015. 01. 27.) Az UNESCO-, az IUCN Red List- és a US National Library of Medicine, National Institutes of Health 2015 januárjában összevetett adatai alapján.)

 

Western Lowland Gorilla, Golo at the Budapest Zoo. Photo by Noémi D. Soós

 

A nyugati gorillák alfajai:

  • a kritikusan veszélyeztetett nyugati síkvidéki gorilla (Gorilla gorilla gorilla). Szabadon él kb. 95.000 egyed.

  • és a kritikusan veszélyeztetett nagyon kevés példányszámú Cross River Gorilla (Gorilla gorilla diehli). Szabadon él kb. 200-300 egyed.

 

A keleti gorillák alfajai:

  • a kritikusan veszélyeztetett keleti síkvidéki gorilla (Gorilla beringei graueri). Szabadon él kb. 5.000 egyed.

  • és a szintén kritikusan veszélyeztetett, maroknyi csapatot felölelő hegyi gorillák (Gorilla beringei beringei) csoportja. Szabadon él kb. 600-700 egyed.

Western Lowland Gorilla at the Kölner Zoo, Germany

 

Állatkertekben a leggyakoribb a nyugati síkvidéki gorillák tartása.

 

A gorillák a legnagyobb testű emberszabásúak, a keleti hímek (melyek testesebbek nyugati rokonaiknál, a legnagyobb méretű emberszabásúak) elérhetik akár a 185 cm-es magasságot és megközelíthetik a 270 kg-ot. A nőstények természetesen jóval kisebbek és maximum 100 kg-osra nőnek.

A hímek nemcsak jóval nagyobbak, de a koponyájukon végighúzódó csonttaréj miatt koponyaszerkezetük és arcberendezésük is jelentősen eltér a nőstényekétől.

A gorillák szőrzete fekete, s az idősebb hímek hátán ezüstszürkére vált a színezete. Mivel a földön élnek, testsúlyukat hátsó, rövid, ám rendkívül izmos lábaik hordozzák, de a járás közbeni előredőlésük miatt menet közben az ökleikre támaszkodnak.

 

Cross River Gorilla

 

A gorillák az esőerdőkben élnek, s Ruanda és Uganda hegyeiben akár 4.000 m magasságig is felhúzódnak. A talajszinten élik életük kb. 90%-át, s alapvetően csak a kisebb nőstények és a fiatalok másznak fára. Szeretik az emberi települések és megművelt területek közelében kiirtott esőerdők helyén növő bozótosokat, mivel a sűrűbb aljnövényzetben több táplálékot találnak, melynek keresésével töltik tulajdonképpen az egész napjukat.

Természetes ellenségük lényegében nincs (kivéve az embert).

 

A nyugati gorillák táplálékában sok a gyümölcs, míg a keletiek inkább leveleket, rügyeket, gyökereket esznek, s egyik alfajuk sem vadászik. Általában korai kelők, s hajnaltól délig esznek. Ezt követően a felnőttek pihennek egy kicsit, a kölykök pedig játszanak. A délutáni szieszta után folytatják az evést, majd alkonyatkor a földön építenek maguknak fészket gallyakból és levelekből éjszakára. Naponta csak fél és 3 km közti távot vándorolnak a táplálék után kutatva (a csoport mérete határozza meg, hogy mekkora távot szükséges megtenniük egy nap az elegendő táplálék felkutatása érdekében). Állati eredetű táplálékot sem a vadonban, sem fogságban nem fogyasztanak, rendkívül ritka jelenség, hogy egy-egy rovart megegyenek.

 

A nőstények 6–9 évesen válnak ivaréretté, és egy-két év múlva meg is szülik első utódjukat.

A keleti gorillák nagyobb, olykor akár 25-30 fős csoportban élnek, míg a nyugatiak a gorillák között legkisebb, 4-8 fős csoportokban, melyeket minden esetben egy idősebb, domináns hím vezet, szervez és védelmez. A gorillák életében a testi kontaktus jóval kisebb szerepet kap, mint más emberszabásúaknál vagy majmoknál, szinte alig kurkásszák egymást. Ennek ellenére a hím és a nőstények kapcsolata szoros, de a csoporton belül élő nőstények viszonya lazább, mivel azok nem rokonai egymásnak, hanem más csapatokból érkeznek ivarérett korukban.

A 251–289 napos (bő 8 hónapos) vemhesség után 1, ritkábban 2 kölyök születik 1,5–2 kg-os testsúllyal. Az orangutánokhoz hasonlóan az anyja a karjában hordozza kicsinyét, aki néhány hónapos korában mászik át az anya hátára, ahol 3–4 éves koráig marad. Az anya az utódot 2–4 éves koráig szoptatja, s az utód 5 évesen válik le anyjáról, s ekkortól gyakorlatilag ivarérett.

Egy nőstény élete során általában 3–6 utódot nevel fel a természetben, állatkertben eltérő.

A szexuális viselkedés terén elmondható, ha a csoporton belül egy nőstény észleli a másik nőstény szexuális aktivitását, a saját aktivitása is megnő. A versengés az egyik egyed sikerességét növelheti, míg a másikét adott esetben csökkentheti.

A fogságban élő egyedek 30%-ának élete alatt csupán egyetlen szülése realizálódik, melynek hátterében a sajátos testfelépítésből faladó nehézkesebb megtermékenyítés áll, ami egyúttal viszont tisztán és frissen tartja az állatkertek egyedeinek sokszínű genetikai állományát.

 

Mountain Gorillas in Uganda (Male Silverback and a baby) by Gorilla Doctors

 

A gorillák nagyon félénk, szemérmes, csendes élőlények, ám kommunikációs képességük igen fejlett. Az 1971-ben született Koko egy San Francisco-ban élő nőstény gorilla Francine "Penny" Patterson tanításának eredményeképp az amerikai jelnyelv több mint 1.000 jelét tanulta meg, s több mint 2.000 angol szót ért meg (verbálisan), s ezek alkalmazásával képes értelmesen, 3-6 szóból álló mondatokban kommunikálni az emberekkel. Nemcsak érzelmeit tudta kifejezni, de maga is alkot új jeleket, szavakat.

A vezérhím feladata az utódnemzésen túl a csoport, családja védelme. A csoport védelméből kiveszi a részét a csoport más felnőtt hím egyedei is (ha van ilyen), aki rendszerint a vezérhím gyermeke. Veszély esetén maximális agressziója az, hogy két lábra állva döngeti a mellét, s ezzel ijeszteni el a betolakodót, esetleg egyenesen felé rohan, de meg nem üti azt. (Egy esetről tudunk a közelmúltból, amikor egy vadon élő példány egy ruandai, a Volcanoes Nemzeti Parkban vezetett gorillafotózás keretében egy túl érdeklődő turistát egyetlen jól irányzott pofonnal „jutalmazott”.) (Frank, Csilla (2014). Nők a majmokért. In. Baby Baboons: http://babybaboons.webnode.hu/news/nok-a-majmokert/ Megtekintés: 2015. 01. 01.)

 

Hegyi gorilla fogságban nem található, keleti síkvidéki gorilla pedig egyetlen európai állatkertben, a belgiumi Antwerpen Zoo-ban található. Nyugati síkvidéki gorilla 15 németországi és további 50 EAZA tag állatkertjében látható. (Nyugati síkvidéki gorilla az EAZA tag állatkertekben. In. Zootierliste: http://www.zootierliste.de/en/?klasse=1&ordnung=108&familie=10819&art=1071208 Megtekintés: 2015. 03. 08.)