Chorzów Zoo, avagy, hogy ne tartsunk páviánt?

2015.06.26 15:21

A Silesian Zoological Garden, lengyelül Śląski Ogród Zoologiczny, egy 1954-ben alapított lengyel zoológiai kert, mely Katowice és Chorzów területeit foglalja magába. Az itt található Central Park, benne állatkert területi adottságai meglehetősen jók, 47,5 hektárnyi területen a park 300 faj 2.500 egyedének ad otthont, s évente 390-400.000 ember keresi azt fel. A „parasztvakításra”, mint a legtöbb állatkertben, itt is adnak, van mini-zoo a gyerekeknek és a dinoszaurusz völgyben 16 hatalmas dino várja a legfiatalabbakat, de vajon elégedettek-e az állatkert állandó lakói? 

 

 

Egy állatkertről már a térképe is rengeteget elárul: nemcsak a fajokat, a kert logikai elrendezését, de a kifutók nagyságát is szemlélteti. Mint látható, a páviánok eredeti, évekig otthont adó helye egy falatnyi kis ketrec, melyen heten osztoznak. Csak idén, 2015 tavaszán jelentette be az állatkert, hogy folyamatban van a galléros páviánok áttelepítése a tigrisek régi kifutójába.

Az egyébként nem túl fényes, látogatók által 3,7-re értékelt állatkert sem a honlapján, sem Facebook adatlapján nem büszkélkedik a páviánok tartási körülményeivel, ezért álljon itt egy beszédes videó helyette: https://www.youtube.com/watch?v=jbjctJFOtGQ mely 2012 őszén készült, s egy borzalmas, minősíthetetlen etetést tár elénk, melynek során a kis kifutóba zsúfolt páviánok főleg száraz kenyeret kapnak táplálékul. (Ebben a kifutóban voltak még idén tavasszal is a páviánok – nincs információm arról, hogy az átköltöztetésük megtörtént-e már vagy sem?!)

 

 

A videón látható hét egyedből három hím, a legfiatalabb hátsó végtagjai (részlegesen) bénák, így azokon csak ugrálni tud, ill. lábfejével valamilyen mértékben kapaszkodni, fogni. (A hím galléros páviánok állatkerti tartása során a hátsó végtag bénulása, ill. a paralízis nem egyedi eset, pl. Koreában is találkozhatunk hasonló deformitással: https://www.youtube.com/watch?v=aAqOU4lYwwk )

 

Ismételten felmerül bennem a kérdés, hogy ezen esetek megtörténtét más állatkertek miért hagyják? Úgy vélem, az ilyen tartási körülmények mellett egyetlen – jelen esetben lengyel, tágabb értelemben európai – állatkert sem mehet el szó nélkül. Amennyiben egy állatkert nem készült fel egy faj megfelelő tartására, úgy ne vállalja azok bemutatását – mindegy, hogy ez Lengyelországban, Finnországban, Indonéziában vagy Magyarországon történik, s mindegy, hogy az IUCN Red List-jén az milyen fokú természetvédelmi státuszba tartozik. Ilyen esetben más befogadó állatkertet kell keresni (melyre a galléros páviánok esetében az európai állatkertek nem igazán nyitottak, de érdemes kitekinteni vagy Sanctuary-t nézni számukra; pl. a Helsinki Zoo szakmaiatlan páviántartását végül a holland AAP oldotta meg).

 

 

Egy olyan területileg és népességében is kis országban, mint pl. Magyarország, szükségtelen ennyi állatkertet fenntartani, s fogságba kényszeríteni állatokat csak azért, hogy azokat megismertethessék a nagyközönséggel. (Pontosabban, a tényleges ok a profitmaximalizálás, nem az edukálás, hisz akkor a hazai állatkertek is jobb minőségűek, színvonalúak lennének. Tisztelet a kivételnek.) 100 km-es sugarú elérési körben biztosítva idehaza öt állatkert lefedné az országot, s aki épp nem az adott városban él, hanem 10-20 km-rel arrébb, az már úgysem lesz bérletes, heti többszöri látogató.

A bérleteseket amúgy sem szeretik az állatkertek (csak addig, amíg megvásárolják az egyszerre nagyobb összegű éves jegyüket), mert a bérletesekkel sok a probléma, ők mindenbe belebeszélnek, mert sokat vannak kint egy-egy állatkertben, így egyre inkább belelátnak a belső működésbe – melynek ismeretétől ments meg Uram minket! Az állatkertek számára a „jó látogató” a hangoskodó, üvöltöző, kopogtató-dörömbölő, vakuzó, de sok pénzt költő vendég, aki mindenre felül, mindenért fizet, s közben azt sem látja, hogy amint néz, az gorilla vagy orangután, sőt, nem is érdekli – csak az, hogy hol van a játszótér meg a fagyis?!

 

Hogy vehetné észre egy másutt is (hasonló vagy más okból) „döcögő” kert, ha valahol probléma van, hisz a sajátját sem képes (sokszor nem-akarásból kifolyólag, nem pénzhiány okán) kezelni.

Egy állattal több vagy kevesebb? Ugyan már, kit érdekel? Kinek tűnik fel?

 

 

Elmész egy állatkertbe (szerencsére, nem mindenütt – vannak jó holland, belga, amerikai és cseh példák), a következő mondatokat hallhatod (s azért nem minden ember „tuskó”, és szép számmal akad köztük biológia tanár, orvos, vegyész, pszichológus, pedagógus végzettségű stb. is, akiknek némi köze és szakmai rálátása is lehet egy-egy kérdésre, de sokszor az egyszerű emberek és a tizenéves diákok is ezen következtetéseket vonják le):

  • Itt minden állat szomorú, depressziós.”

  • Ezeknek az állatoknak olyan ez, mint az embereknek a börtön.”

  • Kicsi ez a hely, ingerszegény is nagyon.”

  • Szegények, hogy unatkoznak, milyen szomorúak.”

  • Minden sz*rul van kitáblázva, beírva a programfüzetbe.”

  • Ezeket az állatokat szabadon kéne engedni.”

  • Tiszta depressziósok, ha beadnának neki valami egész apró játékot, biztosan elbíbelődnének vele.”

  • Minden koszos.”

  • xyz kifutó egyszerűen tragikus.”

  • Tépegeti ki a szőrét, ez depresszió jele, mint a madaraknál a toll kitépése fogságban.”

  • Kevés ez a táplálék, amit kapnak; éhesek szegények.”

(Ezen megjegyzések az átlagosan 4,5-re értékelt (Tripadvisor) állatkertekben hangoznak el, gondoljunk bele, hány zoo van, akinek ettől rosszabb az értékelése?! Véleményem szerint egyébként szinte minden esetben a mínusz 1.0 lenne a reális osztályzat, tehát, amely kert 4,5-öt kap, az valójában 3,5-ös szinten van.)

 

Ami a Chorzów Zoo-ban a páviánok tartása terén tapasztalható, az a szememben büntetendő, s az egyedek kimentését igénylő. Persze, minden rosszat, elviselhetetlent, igénytelent stb. meg lehet szokni (az állatoknak és nekünk is), de miért kellene, ha nem muszáj így lennie; ha lehet csinálni jobban is?

 

Ezek a szerencsétlen, szomorú szemű galléros páviánok többet, jobbat érdemelnek: tiszta, tágas kifutót, jobb élelmezést, változatos táplálékot, sok-sok enrichment elemet, játékot, megfelelő orvosi ellátást - nem pedig több traumát és nélkülözést:

 

Képek forrása: Google kereső