Depresszió az embereknél és közeli rokonainknál

2015.05.21 21:40

Az unipoláris depressziót a hangulati és az érzelmi élet zavara, a gondolkodás meglassulása és az aktivitás csökkenése jellemzi, amikor a hangulat csak egy: negatív irányban tér el, és nem kíséri időszakos felhangoltság. Olyan állapot, melyben az élet sivárnak, terhei nyomasztónak tűnnek.

 

A felmérések szerint az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 5-10%-a szenved unipoláris depresszióban, további 3-5% a betegség enyhébb tüneteit produkálja. Az előfordulási adatok hasonlóan alakulnak a többi fejlett ipari országban is. Gyermekkorban az előfordulási arány a fiúknál és lányoknál megközelítőleg egyforma, felnőttkorban viszont a nők kétszer olyan gyakran betegednek meg, mint a férfiak. A depresszió kialakulásának átlagos életkora jelenleg 27-30 év között van, mely egyre korábbra tolódik. A különböző etnikai csoportoknál a betegség előfordulásában gyakorlatilag nincs különbség.

Magyarországon a depresszió élettartam-előfordulása a felnőtt lakosság körében 15,1%. Az életkori eloszlásban gyakori a megjelenés 15-19 és 45-50 éves korban. (A depresszió tünetei és kezelése. In. Házi Patika: http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/depresszio/49 Megtekintés: 2015. 02. 20.)

 

Female Western Lowland gorilla named Gorina and her partner Gyeoggi at a zoo in Seoul were the only animals of their kind in South Korea, that is, until Gyeoggi passed away last month at the age of 49. Gorina had fallen in deep depression. You can see her emotions on her face and in her eyes.

 

A depresszió okairól rengeteg magyarázat született, melyek mind más szempontból közelítenek a problémához. A biokémiai magyarázat a neurotranszmitterek egyensúlyának felborulását tartja elsődlegesnek. A neurotranszmitterek olyan agyi vegyületek, melyek üzeneteket szállítanak egyik idegsejttől – neurontól – a másikig. A depresszió esetében a figyelem a noradrenalinra és a szerotoninra irányult. A vélemények megoszlanak a tekintetben, hogy ezek a vegyületek milyen módon hozzák létre a tünetegyüttest:

  • egyik nézet alapján a noradrenalin- és szerotoninrendszer, ill. a többi neurotranszmitter-rendszer kölcsönhatása a fontos

  • más vélemények szerint a szerotonin a „fő bűnös”: alacsony aktivitása felborítja az egyensúlyt, melynek következtében depresszió alakul ki.

A genetikai kutatások fényt derítettek arra, hogy a depressziósok rokonainál 29% annak az esélye, hogy a leszármazó szintén depressziós betegségben fog szenvedni, míg ez a lakosság többi részénél csupán 4%. Az egypetéjű ikrek esetében 43%-os az öröklési veszélyfaktor, tehát a betegségnek mindenképpen van örökletes tényezője.

A hormonális tényezőket tekintve a kortizolnak (más néven stresszhormonnak), a mellékvesekéreg egyik hormonjának van kiemelkedő szerepe. A depressziós személyeknek általában magas a kortizolszintjük. Fontos hangsúlyozni a negatív életesemények szerepét, melyek gyakori elindítói a depressziós epizódnak.

 

Source: dailymail.co.uk. The red signed (arrow) macaque is in well-balanced condition, the blue signed (arrow) shows the depression individuals. The posture of the monkeys, apes shows their psychical conditions.


A pszichodinamikus nézőpont szerint a gyermekkorban elszenvedett veszteség a döntő; a viselkedéslélektan a pozitív megerősítések hiányára helyezi a hangsúlyt. A kognitív iskola a negatív gondolkodás depresszióban betöltött szerepére mutat rá: a betegek jellemzően negatívan gondolkodnak önmagukról, az élményeikről és a jövőjükről, miközben alábecsülik a pozitív események jelentőségét és felnagyítják a negatívakét.

 

A hangulati élet zavarait szervi betegségek is előidézhetik. A diagnosztikai útnak a tüneti elemzésen túl ki kell terjednie a kórkép hosszmetszeti elemzésére is, mely a betegség lefolyásának ismeretében nyújt támpontot. (A gyakorlatban megtalálható depressziós kérdőívek és skálák tájékozódó képet nyújthatnak, de a diagnózis felállítása szakember: pszichiáter vagy klinikai pszichológus feladata.)


A major depresszív zavar tünetei:

  • a nap legnagyobb részében rossz, levert hangulat

  • az érdeklődés és az öröm csökkenése

  • az étvágy változása, súlycsökkenés vagy súlynövekedés

  • alvászavar, álmatlanság vagy fokozott alvásigény

  • nyugtalanság, agitáltság vagy gátoltság érzése

  • állandó fáradtság

  • értéktelenség érzése, súlyos bűntudat, nem igazolható önvádlás

  • csökkent gondolkodási képesség, összpontosítási és döntési képtelenség

  • visszatérő gondolatok a halálról (állatoknál nem mérhető / kimutatható)

Major depresszív zavar akkor diagnosztizálható, ha a depressziós epizód miatt legalább két héten át cselekvőképtelen a személy, ill. a depressziónak legalább öt olyan tünete van jelen a fent felsoroltak közül, mely nem tulajdonítható gyógyszerhatásnak. A depresszió visszatérő, ha a beteg egy éven belül legalább három epizódot élt át. A depresszió szezonálisnak számít, ha az évszakok változásának függvényében alakul ki; az őszi, ill. a téli jelentkezés különösen gyakori.

Ha a depressziós tünetek között a lehangoltság uralkodik, akkor melankóliás, ha a mozgás teljes hiánya, akkor katatón az állapot.

Ha a beteg állapota nem tesz eleget a fenti diagnosztikus feltételeknek, de hangulata nyomott, a disztímiás zavar diagnózist kapja. Az enyhe lehangoltság mellett megtalálható két-három depressziós tünet, melyek nem ritkán két-három évig is fennállhatnak. Ha a disztímiás zavar major depresszióhoz vezet, kettős depresszióról beszélünk.

 

Carlos in his cage at the Coulston Foundation (Photo courtesy of Save the Chimps)

 

A depresszió okai, kiváltó tényezői:

  • a depresszióra való hajlam hátterében sokszor örökletes, genetikai tényezők állnak

  • egy szeretett hozzátartozó elvesztése vagy egy sokat jelentő kapcsolat megszakadása

  • az életkörülményekben beállt hirtelen és / vagy tartós negatív változás (pl. munkahely elvesztése, anyagi nehézségek etc.)

  • valamilyen krónikus betegség

  • az egyedüllét, ill. annak érzése

  • a tartós stressz 

  • családi problémák (pl. az intimitás hiánya, elhidegülés, gyakori veszekedések, gyereknevelés nehézségei, elköltözés új helyre etc.)

  • az életkorból adódó változások (felnőtté válás, változó kor, az öregedés)