Jabal Bura: gallérosok Jemenben

2014.12.02 16:52

Jemenben, Szaúd-Arábiában (Arab-félsziget), de Etiópiában, Eritreában, Szomáliában, Djibouti-ban és vélelmezhetően Szudánban (Afrika keleti része) is a Vörös-tenger közelében, a meghúzódó hegyvonulatokban élnek szabadon galléros páviánok.

Az említett területek közül a legtöbb galléros vélelmezhetően Szaúd Arábiában, ill. Eritreában él, így megfigyelésük ezen területeken a legsikeresebb.

Jemenben számuk kisebb, de azért ott is találkozhatunk velük...

 

 

A 25 milliós Jemen európai szemmel a világ egyik talán legszebb és legérdekesebb arab országa, a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl ölelésében fekszik. A sivatagi ország nyugati határvidéke csapadékosabb és gazdag hegyekben, de központi fennsíkja is 3.500-3.700 m magasba emelkedik (3.760 m az ország legmagasabb pontja), míg Omán felé teljesen elsivatagosodik és a forróság mellé nagy szárazság társul. (Jemenhez tartozik egyébiránt az UNESCO Világörökségét képező Szokotra-szigetcsoport is az Indiai-óceánban.)

A hőingás, mint sivatagi országban, meglehetősen nagy, éjjel gyakori a fagy, míg nappal a 30°C feletti hőmérséklet.

 

Sana'a

 

Jemen elsősorban nem galléros páviánjairól, hanem történelméről vált híressé, hisz a Kr. e. első évezredben itt alakult ki a sémi arabok szabeus kultúrája – a „Sába királynő országa” elnevezés is ebből a civilizációs kultúrtörténetből eredeztethető.

Jemen a kereskedő arabok hazájaként a híres Tömjénúton fekszik, mely maga után vonta a civilizálódás erőteljes fejlődését a beduinok örök „tiltakozása” ellenére is, ám politikailag sosem volt annyira jelentős, hogy a Közel-Kelet stabilitásában részt vehetett volna.

Kr. e. 115-ben a Himjariták több mint fél évszázados uralmának köszönhetően gyökeret eresztett a térségben a zsidó és keresztény vallás is, ami az 5-6. században az ománi és etióp nyomás miatt csak tovább erősödött, ám az etiópok mészárlásának és előretörésének az ország nem tudott megálljt parancsolni, azok Mekkáig nyomultak, így 575-ben Jemen Bizánctól és Perzsiától kért segítséget. Utóbbi „rá is tette a kezét” Jemenre közel 60 esztendőre, mely újra iszlamizálódni kezdett, jelentős zsidó és keresztény kolónia fennmaradása mellett.

Jemen az iszlám későbbi terjeszkedése során a kalifátus margójára került, gazdasága eljelentéktelenedett, izolációja szeparatista törekvések melegágyává tette, ami több mint 1.000 éve uralja is az országot.

A 9. században síita imámátus, majd rengeteg apró emírség és szultánság jött létre a területén.

1839-ben a brit gyarmatosítók uralták Ádent, amit 1852-ben szabadkikötővé is nyilvánítottak.

Az I. vh. után az imamátus Jemeni Mutavakkilita Királyság néven önállósult, és mind a kialakuló Szaúd-Arábia, mind a dél-jemeni brit protektorátusok felé területi követelésekkel lépett fel. Vereséget szenvedve 1934-ben a Táif-i békében rendezték határkérdéseit.

A 2. vh. utáni történelme is meglehetősen viharosra sikeredett, 1962-ben Abdulláh Szallál vezetésével megbuktatták az imámot, kikiáltotték a Jemeni Arab Köztársaságot, de kezdetét vette egy 7 éves polgárháború, melynek hátterében Szaúd-Arábia és Egyiptom szembenállása húzódott, a kettő közti „puffer zóna” pedig Jemen északi része volt.

 

 

Dél-Jemenben eközben nőtt az elégedetlenség a britek jelenlétéből adódóan, mely merényletek sorozatát indukálta. (A britek 1967-ben vonultak ki Dél-Jemenből, amint Genfben önálló népköztársaságként ismertek el.)

 

A Jemeni Arab Köztársaság és a Dél-jemeni Népköztársaság is eltökélt híve volt az egyesítés tervének, ám viszonyuk és belső stabilitásuk is kiegyensúlyozatlan volt. Északon puccs puccsot követett, délen a kommunisták párton belüli ellentáborai számoltak le egymással véresen a '80-as évek közepén.

 

A két állam végül 1990. május 22-én egyesült, de a térség helyzete bizonytalanná és veszélyessé vált.

Az ezredfordulón az ország kapcsolatba lépett a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal, s belekezdett a gazdasági átalakításba infrastrukturális, oktatási és egészségügyi reformok sorával. 2001 óta Jemen támogatja az Egyesült Államokat a terrorizmus elleni harcban és a kormányerők 2007 januárja óta nagyon komoly háborút folytatnak a síita lázadók ellen az északi tartományokban, melynek okán a térség ma is instabil, sok katonai ellenőrzési ponttal, és turistaként sem szabad el- és letérni a kijelölt és ellenőrzött útvonalakról, mert a 100%-os biztonságot még azokon sem tudják garantálni. Mivel jelentős az emberrablások aránya, ezért Jemen ma is az utazásra nem ajánlott és veszélyes országok listáján foglal helyet.

 

Shahara bridge

 

A 2011-es „arab tavasz” Jement sem kerülte el, véres összecsapások voltak a kormánypárti és az ellenzéki tüntetők között, s a rendőrségi beavatkozásokban több ember megsérült vagy meghalt. 2012 januárjában végül Szaleh elnök lemondott és Ománba, majd az USA-ba távozott.

Az ország jelenlegi elnöke Abd Rabbuh Mansur Hadi, miniszterelnöke pedig Khaled Bahah.

 

A lakosság 55%-a jemeni arab, 30%-a Brit-indiai, 15%-a pedig szomáliai néger. A lakosság 99%-a muszlim (kb. 80%-a szunnita és 20%-a síita), 1%-a pedig egyéb vallású (hindu, zsidó és keresztény).

 

Az országnak öt olyan jelentős területe van, mely az UNESCO Világörökség-listáján szerepel, így Sibám óvárosa, a főváros, Sana'a óvárosa, Zabíd történelmi városrésze, a már említett Szokotra-szigetek, ill. a Jabal Bura Nemzeti Park, mely a galléros páviánoknak is otthont biztosít.

 

 

A Sana'a-tól nyugatra fekvő Jabal Bura 2002 nyarán került fel az UNESCO listájára kulturális és természetvédelmi kategóriában. A Vörös-tenger partján húzódó hegyvonulat keleti oldalán (az ország belseje felé) földművelés folyik, de nyugati része teljesen vad, érintetlen, lényegében az egyik utolsó megmaradt „arab erdő”.

 

 

A tengerszint feletti átlagos magassága a völgyekkel fűszerezetten 2.200 m körül van.

Jabal Bura erdejének kb. 30%-át tette tönkre az építőipar és meg is zavarta a terület vízellátását, növény- és állatvilágát azzal, hogy Bura-n keresztül utat épített.

Ezzel együtt, az erdő szélén esélyünk van rá, hogy összetalálkozzunk egy csapat majommal (galléros páviánnal), akik kijönnek üdvözölni bennünket.

Ne olyan hordákat képzeljünk el, ami Eritreában özönlik, inkább csak egy-egy hárem, egy kifejlett hím néhány nőstényével és kölykeikkel... Hasonlóan a Papio genos összes többi tagjához, már ők sem igazán félnek az embertől, a bébik az aszfaltozott utakon játszanak.

Nos, mivel az erdő és hozzá vezető út inkább turisztikai, a gallérosok élőhelye itt is szűkül össze.

 

Az erdőbe mélyebben hatolva viszont több gallérost láthatunk, de piknikező emberek is akadnak, így a páviánoknak az ember itt is egyenlő az élelemmel. Úgy tűnik hát, elválaszthatatlanok vagyunk mindenütt.

 

 

Bura-ban egyébiránt 315-féle növény található meg, melyekből 63 helyi és/vagy nemzetközi szinten is ritkának számít. Madarak közül 93 különböző fajt különböztettek meg, ill. min. 9 emlős fajt, köztük pl. a csíkos hiénát, a réti mongúzt, az afrikai hiúzt vagy a galléros páviánt.

Hüllőkből 13 különböző fajt azonosítottak, melyek közt szerepel a nagy jemeni monitor gyík (kígyóvadásznak is nevezik) vagy a kobra is, míg a rovarfajokról lényegében nincs korrekt információ.

 

A fügekaktusz kontrollálatlan szaporodása (megtelepszik mindenütt) azért okoz gondot Bura-ban, mert kezdi kiszorítani az ott őshonos növényeket, fajokat. Szerencsétlen gallérosok is hozzájárultak a fügekaktusz elterjedéséhez, mert megeszik annak gyümölcsét, így a magok terjednek tovább egész Jabal Bura területén.

 

 

Viszont Jemenben nem okoznak olyan károkat és problémákat a páviánok, mint pl. Szaúd-Arábiában, ahol a hegyi falvakban élő emberekhez ők is betörnek élelmet szerezni – hasonlóan guineai, Anubisz, sárgás babuin és medvepávián rokonaikhoz (ki-ki a maga élőhelyén).

A banánt, mogyorót ők is nagyon szeretik, de lényegében bármilyen ételt elvesznek, a bátrabb lányok és tinik kézből is, ha biztonságban érzik magukat.

 

Egy érdekes ki ízelítő földrajzi koordinátákkal a Papio-k mintavételi helyeiről és nagyságáról:

 

No.

Taxon

Country

Site

Code

Sample size

Longitude

Latitude

1

Ph

Saudi Arabia

Abha

Abh

25

42.505228

18.216389

2

Ph

Saudi Arabia

Al Akhal

Akl

6

39.859444

23.315556

3

Ph

Saudi Arabia

Baha

Bah

15

41.466667

20.016667

4

Ph

Saudi Arabia

Dhilafa Escp.

Dhi

4

42.466667

17.933333

5

Ph

Saudi Arabia

Taif

Tif

15

40.415833

21.270278

6

Ph

Yemen

Bura'a Forest A

BuH

4

43.416667

14.866667

7

Ph

Yemen

Bura'a Forest B

BuL

5

43.866944

14.867222

8

Ph

Yemen

Jebel Iraf

Ira

1

44.250000

13.116667

9

Ph

Yemen

Jebel Raymah

Ray

1

43.433333

14.666667

10

Ph

Yemen

Jebel Sabir

Sab

1

44.200000

13.583333

11

Ph

Eritrea

Mt. Abagamsei

Aba

14

39.018620

15.349100

12

Ph

Eritrea

Abdur

Abd

11

39.845850

15.128570

13

Ph

Eritrea

Afabet

Afb

3

38.749583

16.120166

14

Ph

Eritrea

Barka Bridge

Bbr

7

38.020380

15.555120

15

Ph

Eritrea

R. Baeat

Bea

2

38.094270

15.671570

16

Ph

Eritrea

Dada (Bolo)

Dad

13

42.508889

13.129630

17

Ph

Eritrea

Debresina

Deb

3

38.825930

15.705350

18

Ph

Eritrea

Dogali

Dog

6

39.284730

15.579080

19

Ph

Eritrea

Durfo

Dur

7

38.964580

15.373700

20

Ph

Eritrea

Filfil Bridge

Fil

6

38.944450

15.614420

21

Ph

Eritrea

Furrus

Fur

9

38.971150

15.011480

22

Ph

Eritrea

Geleb

Gel

7

38.824070

15.821430

23

Ph

Eritrea

Halhal

Hal

7

38.314330

15.941370

24

Ph

Eritrea

Af Himbol

Him

9

37.397100

15.945050

25

Ph

Eritrea

Kubkub

Kub

11

38.632170

16.344820

26

Ph

Eritrea

Mensura

Men

5

38.351230

15.445980

27

Ph

Eritrea

Molki

Mol

7

38.221700

14.909080

28

PX

Eritrea

R. Shackat

Sha

4

37.499350

14.983100

29

Pa

Eritrea

R. Griset

Gri

8

36.760180

14.883220

30

Pa

Eritrea

R. Hadejemi

Had

6

36.907100

14.358270

31

Pa

Eritrea

Haykota

Hay

17

37.066000

15.156950

32

Pa

Eritrea

Tesseney

Tes

9

36.701420

15.145100

33

Ph

Ethiopia

Awash Station

ASt

5

40.177750

8.992683

34

Ph

Ethiopia

Gerba Luku

Ger

10

41.534000

9.587400

35

Ph

Ethiopia

Mieso

Mie

7

40.764083

9.203533

36

PX

Ethiopia

Awash Falls

AFa

5

40.019167

8.842683

37

PX

Ethiopia

Wolenkiti

Wol

5

39.487883

8.694583

38

Pa

Ethiopia

Adami Tulu

Ada

4

38.714933

7.825583

39

Pa

Ethiopia

Alambada

Ala

3

38.747683

7.504633

40

Pa

Ethiopia

Managasha 1

Mng

1

38.583333

9.083333

41

Pa

Ethiopia

Managasha 2

Man

6

38.571250

8.968383

42

Pa

Ethiopia

Wendo Genet

Wen

1

38.649650

7.071267

 

Ph = Papio hamadryas; Pa = P. anubis; PX = phenotypic hybrids between P. hamadryas and P. anubis. Longitude and latitude in decimal degrees.

 

 

Táblázat és ábrák forrása:

http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S004724841400181X és http://ac.els-cdn.com/S004724841400181X/1-s2.0-S004724841400181X-main.pdf?_tid=0e04a666-793b-11e4-8a05-00000aab0f27&acdnat=1417425707_0b401aac84222eb4a570757fd779b544