Ki az okosabb?

2015.01.19 18:34

az emberszabásúak biztosan a legokosabbak – hangzik sokszor a megállapítás, gondolván, velük olyan közeli rokonságban állunk. Az igazság azonban az, hogy az emberszabásúak sem bizonyulnak (sokkal) okosabbnak, mint a cerkófmajomformák alcsaládjába tartozó páviánok vagy makákók. Az agy mérete ugyanis nem bír olyan nagy jelentőséggel a gondolkodás komplexitása szempontjából, mint ahogy azt korábban gondolták.

 

Sárgás babuin (Yellow Baboon)
 

Azon feltevések, melyek szerint az agynak van női- és férfi oldala, szintén tévesek. Ami bizonyos, az az, hogy a nők és férfiak agyműködésében van eltérés. A férfiak agyában a kutatások több idegsejtet mutattak ki, mint a nőkében, ugyanakkor a hölgyek agyában több szinapszis (két idegsejt közötti ingerület) játszódik le, mint az urakéban.

 

A Göttingeni Német Főemlősközpont kutatói páviánokkal és közönséges makákókkal végeztek intelligenciát mérő kísérleteket. A páviánok közül ilyen típusú kísérletekbe a Papio (pávián) nemből főleg sárgás babuinokat és guineai páviánokat szoktak bevonni, míg a makákók neméből a közül közönséges (más néven jávai) makákók vagy Rhesus majom faját.

 

Rhesus majom

 

Az intelligenciamérő kutatások során a páviánok és makákók hasonló eredményeket produkálnak, mint az emberszabásúak, mely azt sejteti, hogy a gondolkodás fejlődése szempontjából lényegesebb, hogy milyen környezethez alkalmazkodtak a majmok az evolúciójuk során. A Der Standard-ban (www.derstandard.at) közölt cikk alapján a genetikai rokoni kapcsolatok, ill. az agytérfogat sokkal kisebb szerepet játszik az intelligenciában, mint azt korábban véltük, fogalmazott a kutatás vezetője, Vanessa Schmitt.

 

Mind a páviánok, mind a közönséges makákók, mind pedig az emberszabásúak alulmaradnak a(z ember)gyerekekkel szemben a szociális intelligencia terén. Az emberszabásúak és a gyerekek fizikai intelligenciája (térbeli képzelőereje) azonos szinten volt, de a cerkófmajomformák esetében ilyen kutatás még nem született. Schmitt kollégáival 18 fogságban tartott páviánnal és közönséges makákóval végzett egy kísérlet-sorozatot azok megszokott környezetében. Az állatok elé pl. két mazsolával teli kendőt helyeztek, melyből az egyik szét volt vágva. A majmok akkor kapták meg a mazsolát, ha az ép kendőt húzták meg. A páviánok és a makákók is sikeresen teljesítették a feladatot, ahogy az emberszabásúak is a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet által végzett kutatásban 2007-ben. Az állatok szociális intelligenciáját is megvizsgálták a göttingeni kutatók (ilyen kutatás nagyon sokfelé készült már az emberszabásúak körében). Két pohár közül arra mutattak, melyben volt mazsola. A szociális gesztust ugyanúgy nem értették a makákók és a páviánok, mint ahogy korábban nem értették az emberszabásúak sem. 

 

Közönséges vagy jávai makákó

 

A két főemlőscsoport képességei tehát mindkét esetben hasonlítottak. Az eredmények arra utalnak, hogy az emberszabásúak és a többi főemlős között húzott erős határvonal mégsem olyan markáns, mint azt eddig vélelmeztük.

 

Természetesen, sokszor a viselkedés megfigyeléséhez még ezen egyszerű kísérletekre sincs szükség, mert problémamegoldási koncepciót, gondolkodása utaló cselevéseket (kiváltképp, ha azok ismétlődnek, esetleg némileg eltérő formában), szimpla empirikus kutatással is lejegyezhetünk (pl. ahogy Jane Goodall is detektálta a csimpánzok eszközhasználatát), sokszor hihetetlen, megdöbbentő eredményeket tapasztalva.