Röviden a motoros képességekről

2015.06.08 10:50

A testi felépítés, mint szerkezet (a szervek és a szervrendszerek működése) és a különböző hatások következtében kialakult működési változása, mint funkció, együttes meghatározói a motorikus teljesítmények. A szerkezet meghatározza a funkciót, a funkció pedig visszahat a szerkezetre, módosítja, fejleszti azt, mely ezáltal magasabb szintű tevékenységet tesz lehetővé (adaptáció).

 

A motoros képességek valamely mozgásos cselekvés végrehajtásának feltételeiként foghatók fel, melyek visszavezethetők a születéskor genetikailag meghatározott és a fejlődés során szerzett, azaz tanulás útján elsajátított összetevőkre. Veleszületett adottságokra épülve, különböző tevékenységek végzése során, tanulási, gyakorlási folyamatok révén fejleszthetők, ill. bontakoztathatók ki.

 

A motoros képességek csoportjai:

  • kondicionális képességek

  • koordinációs képességek

  • ízületi mozgékonyság

A kondicionális és koordinációs képességek, ill. az ízületi mozgékonyság minden mozgásos cselekvés végrehajtásában jelen vannak.

A motoros képességek csoportjait szoros kölcsönhatás fűzi össze, egyúttal egymásra épülés is jellemezheti kapcsolatukat.

A fizikai képességek, tulajdonságok szinten tartása, ill. fejlesztése során a következő szempontokat célszerű figyelembe venni:

  • a képességek a természetes fejlődésen túl nagymértékben fejleszthetők

  • ha a képességeket nem foglalkoztatjuk, azok visszafejlődése várható

  • a motorikus képességek összefüggnek, komplex formában jelennek meg a mozgásos cselekvésekben

  • a mozgásfejlesztés szempontjából a sokoldalú képességfejlesztés hatékonysága elvitathatatlan.

The famous little Orangutan, Budi. Photos: IAR

 

A koordinációs képességek valamely mozgásos teljesítmény feltételeiként értelmezhető motoros képességek azon csoportja, melyek a mozgásvégrehajtás minőségében, a gazdaságos energia-felhasználást eredményező mozgásban, ill. a cselekvéstanulás sikerességében jutnak kifejezésre.

A mozgáskoordináció alatt a mozgásfázisok összerendezését, a részmozdulatok együttesét, sorrendjét, ill. a gyakorlatanyag sajátos követelményei szerinti összekapcsolódását értjük. A mozgáskoordináció létrehozásában a szervezet információforrásokból gyűjt jelzéseket, ezért fontos tudni, hogy milyen receptoroknak, érzékszerveknek és szervrendszereknek, analizátoroknak van szerepük a folyamatban.

A koordinációs (alap)képességek viszonylag állandó folyamatmintákat képviselnek. A mozgásos cselekvések végrehajtása során a következő koordinációs feladatokat kell megoldani a sikeres, gazdaságos mozgásvégrehajtás érdekében:

  • mozgásszabályozó képesség: az adott mozgásszerkezet térbeli, időbeli és dinamikai feltételeinek megfelelően történő szabályozása

  • mozgásalkalmazkodó és mozgásátállító képesség: a változó környezeti feltételeknek megfelelően a mozgás alkalmazása és szükség esetén módosítása.

  • mozgástanulási képesség: a mozgásos cselekvések oktatása során a mozgásos alapformákra épülve új szabályozó mechanizmusokat kell kiépíteni, megszilárdítani.

A három alapképesség tovább bontható azon képességekre, melyek a mozgáskoordinációt elősegítő, különböző analizátorok által nyert információk alapján eredményezik az összerendezettséget. 

 

 

  • Az egyensúlyozó képesség az a koordinációs képesség, mely a nagyon kicsi alátámasztási felület vagy nagyon bizonytalan egyensúlyi viszonyok (pl. forgások) közötti mozgásfeladatok célszerű és gyors megoldásának feltételét képezi. Ez összességében az egyensúlyérzékben fejeződik ki.
  • A téri (térbeli) tájékozódó képesség lehetővé teszi az egyén térben és időben történő feladatainak célszerű, a követelményeknek megfelelő koordinálását. Kialakításában részt vesznek a látási és hallási, valamint a tapintási és kinesztetikus analizátorok is, amelyek komplex módon történő megjelenése hozza létre ezt a képességet.

  • A ritmusképesség a mozgásfolyamatok időbeli, dinamikai rendjének felfogása, a mozgásokban rejlő vagy előre megadott ritmus érzékelése, annak a mozgás végrehajtásában való megjelenítése. Valamennyi testgyakorlat végrehajtásában megtalálható.

  • A reakció- (reagáló-) képesség sajátos képesség, melynek segítségével a környezetből érkező ingerekre és információkra megfelelő gyorsasággal és célszerű cselekvésekkel képes válaszolni az egyén. Egyszerűbb és bonyolultabb formái az azonnali válaszreakciót kiváltó ingerektől (pl. rajtok) egészen a döntést igénylő, percepciót feltételező reakcióig terjed.

  • A mozgásérzékelés (kinesztézis) a koordinációs képességek azon fajtája, amely az izomfeszülés és -ellazulás fokát jelző információk érzékelése útján kinesztetikus differenciáló képességben nyilvánul meg. Ez a képesség segíti hozzá az egyént a mozgások pontos és gazdaságos végrehajtásához, valamint a szükségtelen és felesleges erőkifejtések kiküszöbölésével a könnyedség során létrejövő mozgásélmény kellemes érzéséhez.

A mozgások összerendezése, a már említett térbeli, időbeli és dinamikai jellemzők optimális összhangjának a kialakítása az idegrendszer speciális funkciójának, a mozgáskoordinációnak az eredménye. Ezen folyamat a mozgásos cselekvések létrejöttének alapfeltétele. A mozgáskoordináció részfolyamatai:

  • az analizátorok (érzékszervek) információ-felvevő és -feldolgozó tevékenysége (ebben a funkcióban az orientáló, motiváló elem is szerepel)

  • a mozgás eredményességének elővételezése (anticipáció) a cselekvéscél, a kiinduló helyzetből kapott szenzoros információk, ill. a mozgásemlékezet alapján, majd döntés és a mozgásfolyamat programozása

  • az impulzusok küldése az izmokba (innerváció)

  • a mozgás végrehajtása a mozgatórendszer és a külső erők kölcsönhatása alapján

  • állandó visszajelentés a mozgás lefolyásáról

  • összehasonlítás az elővételezett mozgáscéllal (a „kell” és a „van” érték összehasonlítása)

  • szükség esetén módosító impulzusok küldése az izomba (korrekció).

A fent vázolt folyamatok egy célnak, a mozgásos cselekvés realizálásának vannak alárendelve. A mozgáskoordináció elemzését jelentősen nehezíti, hogy a mozgásvégrehajtás minőségét az egyén megismerő, akarati funkciói is nagyban befolyásolják. 

 

A motoros koordinációs zavarok érzékelhetőek mind a finommotoros (megfelelő kéz-szem koordináció, valamint az ujjakkal végzett apró mozdulatok, emberek esetében az íráskészség elsajátítása), mind pedig a nagymotoros mozgás (mozgáskoordináció) esetén, hisz a mozgás esetlennek, rendezetlennek hat.

 

Baby Chimp, Milky at the Noichi Zoo (Japan): https://www.youtube.com/watch?v=McLjUgL8l5I

Milky has double hemiplegia which mainly affects right side of her body. Also she experiences difficulty in knuckle-walking. She has been undergoing a physical rehabilitation everyday with zookeepers under a guidance of a physical therapist, an university professor of primate behaviors and a (MD) doctor who supports children with disabilities.

(Milky was born on July 14, 2013. Her mother is Chelsea, father is Robin. Chelsea went past her due date more than two weeks. She finally went into labor on the morning of July 14th, but the baby did not come out. Therefore, the delivery was performed under anesthesia. When the baby was born, they thought it was too late but they managed to revive her and she started breathing.)