Zoo Ústí nad Labem: a zárva maradt kincsesláda

2017.08.25 21:39

Az Elba mentén, a német-cseh határ közelében fekszik a kb. 95 ezer főt számláló Ústí nad Labem. Csehországban lépten-nyomon találkozunk hatalmas méretű (alapterületű) állatkertekkel, melyek java nemzetközi viszonylatba is jónak számít. A világ egyik talán legjobb állatkertje a Zoo Dvúr Kralové, de a Zoo Prague is figyelemreméltó. Miután Csehország területe nem túl nagy, így 30 km-es sugarú körönként érik egymást a javában 40-100 hektár területű állatkertek, tehát nincs könnyű dolguk a látogatók bevonzása szempontjából. Ústí-tól kb. 70 km-re található a cseh főváros, de a közelben van Decín, Liberec, a német határszélnél pedig Drezda, s onnan egy jó órányi autóútra Lipcse, szintén a világ egy másik legjobb állatkertjével. Igaz az is, hogy a magyar belépőjegyárakhoz viszonyítva fele annyiért mehetünk be bármely cseh állatkertbe (és a pénzünkért nem kapunk kevesebbet – a legtöbb helyen 120 CZK, azaz kb. 1.400 Ft a jegy ára, Dvur Kralové és Prága drágább, utóbbi a legmagasabb árral 200 CZK-t, kb. 2.330 Ft-ot kér el 58 hektáron elterülő kertjéért, melyen 681 faj 4.716 egyedét mutatja be), míg Lipcsében mélyen a zsebünkbe kell nyúlni a 21 eurós (kb. 6.400 Ft) belépőjegyárakkal.

Egy ilyen erős szorítású közegben írta ki Ústí városa idén tavasszal a WAZA és EAZA kert Zoo Director pályázatát, melyen magam is indultam, s short list-re kerülve júniusban részt is vettem a 8 tagú bizottsági interjún. (Megjegyzem, hogy Magyarországon a Fővárosi Állat- és Növénykert marketing- és kommunikációs vezető pozíciójára még csak be sem hívtak, jóllehet, a kiírásnak megfeleltem.) A csehek – hasonlóan a magyarokhoz – nemcsak a cigarettához jutnak hozzá trafikban, de a kisebb városok főutcája tele van second hand és kínai üzletekkel (mint Budapesten a körút) és épp annyira nem beszélnek idegen nyelveket. Az interjún angol-cseh tolmácsot biztosítottak számomra. (A választás végül a másik, cseh származású, így a nyelvet is beszélő férfiú pályázóra esett.)

A kert – dacára a leírt erőteljes versenynek – nagy potenciálokat rejt magában. Ezeket a pályázatomban részben megemlítettem, de ezek kiaknázásához természetszerűleg nem elegendő a Facebook aktivitás növelése, hisz az a látogatói bázist nem szélesíti. A szakszerű, sales alapú marketingkoncepció kidolgozása és végigvitele azonban nem az én vállamat nyomja.

A valamivel nagyobb, mint 26 hektáros kert 240 faj kb. 1.500 egyedének ad otthont, az emberszabásúakat és majmokat, valamint a hóbaglyot leszámítva kifogástalan külső és belső kifutókban, a hegyoldalon megtelepedett ősfák környezetében. Amuri leopárd, hópárduc, kongói oroszlán, bengáli (maláj) tigris, gepárd, Geoffroy macska, ködfoltos párduc egyaránt található kertben (a legtöbb kert ezen fajok közül 3-4-gyel büszkélkedhet). Remek élőhelyük van az indiai elefántoknak (akik cirkuszi mutatványait és a bullhook használatát ugyanakkor jómagam betiltottam volna), a maláj maciknak, a zsiráfoknak vagy a Hartmann zebráknak is stb. Vállalhatatlan ugyanakkor a borneói orangutánok külső és belső kifutója, mely – ellentétben az emberszabásúak belsőjére Brno-ban költött 1 millió euróval – jóval olcsóbban, minden igényt kielégítően átalakítható lenne, hisz a jelenlegi külső kifutó alkalmassá tehető belsővé, a pavilon mögött elhelyezkedő sétaösvény és erdős rész lezárásával létrehozható egy komfortos és természetes külső kifutó. Ugyanez igaz a nagyobb testű majmok közül a mandrillokra, akik helye még az orangutánokétól is rosszabb. De nincs kedvező helyzetben a gereza család, a bonnet makákók, a jávai langurok vagy a blue monkey párosa sem, ideiglenesen a gibbonok kifutója „vállalható” emberileg és szakmailag.

 

A csodálatos Nunak és Nuninka

 

Az állatkert lakói – lényegében kivétel nélkül – rendkívül közvetlenek és barátságosak. Nemcsak a „nagy öreg” Nunak és Nuninka lopta be magát a szívembe 6 éves orang fiúkkal Budival, de elbűvölt a bölcs Albert és párja, Jamila (mandrillok) a gyerekeikkel, a gyönyörű Bonnet makákók és gibbonok, a kerítéshez azonnal odajövő zebrák és adax antilopok, anoák vagy a mindig láb alatt lévő pulykakakas a rikácsolásával és táncával. Videó Nunakról és Albertről: www.youtube.com/watch?v=wnUTmtsVcxo és www.youtube.com/watch?v=5y9_peZ--5I

A fő érdeklődésemet képező majmok mellett (a fentieken kívül még pl. DeBrazza cerkóf, törpe selyemmajom, katta, Saki majom, ezüst langur, arany oroszlánmajmocska, Cotton-top tamarin stb.) olyan – további – veszélyeztetett fajok is megtalálhatók a zoo-ban, mint a szélesszájú orrszarvú, a szomáliai vadszamár, hibrid orangután, megannyi ara faj, s a mindenki kedvencét jelentő zsiráf, szurikáta, borjúfóka, teve, több féle leguán stb.

Az állatok rendkívüli közvetlensége és érdeklődése fordított arányban áll a látogatottsággal. Minél nagyobb a forgalom egy állatkertben, annál kisebb érdeklődést mutatnak az állatok a látogatók irányába és mutatnak immunitást feléjük (ezt fokozza a nem megfelelő gondozói ellátás is). Az alacsony látogatói kontaktusszám (párosulva a szeretetteljes gondozói attitűddel) fenntarja az állatok külvilág iránti érdeklődését. Ústí-ban – bár számomra nagyon kellemes és élményekkel teli – de alig jön szembe látogató a kertben, tök mindegy, hogy délelőtt van vagy délután. A legfőbb feladat a látogatószám optimum szintre növelése, mely biztosítja a stabil működést, s mely mellett egyúttal fennmarad a már most is gazdag és értékes állatállomány barátságos, rendkívüli módon szerethető mivolta. Természetszerűleg a majmokban „erős kert” feladata kell, hogy legyen azok kifutóinak, életterének nagyfokú jobbítása (minden értelemben).

 

Nunak (borneói orangután hím)

 

A kert kutyabarát, a zárt bemutatótermeken kívül a kutyusok elkísérhetik gazdáikat (a legtöbb cseh állatkertben), s gondolva rájuk a friss ivóvíz is sok helyütt van kitéve számukra. Aki arrafelé jár, feltétlenül szánjon rá pár órát erre a sokak által felfedezetlen, apróbb csiszolásra váró drágakőre… Nunak és Nuninka (a matuzsálem orangután házaspár) és a páva fiúcska tuti, hogy köszönteni fogja a látogatókat!