Holland gallérosok Veszprémben

2019.03.31 00:07

Március végén megérkezett a holland Beekse Bergen Safari Parkból az 20 galléros pávián, akik jövőbeni életüket a Veszprémi Állatkertben fogják folytatni. A Zoo lelkesedése nagyon szimpatikus, külön kifutót is építettek az új lakóknak és a Kert igazgatója gyermeki lelkesedéssel mutatta be a TV2 Mokka c. műsorának az új szőrös gyerekeket: https://tv2.hu/mokka/288069_ket-focicsapatnyi-pavian-erkezett-a-veszpremi-allatkertbe.html?fbclid=IwAR1vzbFU8uCmu3oVjlL1SrX1HgYRuCcXRgj7l4UFd1-H_6zSGWC0RDLuRfE

Ezzel, a számomra egyébként szimpatikus és akceptálható aktussal rögvest súlyos törvénysértésbe is esett a Zoo, hisz a hatályos magyar törvények szerint (85/2015. (XII. 17.) FM rendelet a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól) a páviánok (minden pávián, nemcsak a galléros pávián) veszélyes állatnak minősülnek, így a gondozók, a vezetők (és pláne egy idegen, nem zoo alkalmazott) nem tartózkodhat egy légtérben velük. (Érdekesség, hogy az EAZA besorolása alapján csak a kifejlett, hím pávián számít veszélyes állatnak, de hazánkban a nőstények is, azaz nincs jogharmonizáció a két alkalmazott elv között.)

A sok fiatalból álló új veszprémi család. Jobbról a 4., fiatal egyed lábán rögvest egy sérülés, mögötte egy idősebb nőstény látható, akinek tele van mindkét pofazacskója. (Fotó: Veszprém Zoo, Facebook adatlap)

Mivel a galléros páviánok – ellentétben a Papio genus többi páviánjával, bizonyos esetekben a medvepáviánoknál alakul ki – hárem szerkezetben élnek, így kellően nagy badarság vezérhímről beszélni. A többszintes társadalmi berendezkedésben több hárem alkot egy klánt, több klán egy csapatot, több csapat pedig egy hordát. Minden hárem élén a basa/pasa áll, s az állatkertekben a gyakorlati életben így az egy kifutóban tartott több hárem egy klánt alkot.

Amennyiben a jelenlegi 20 egyed közt van hím, az kifejlett kora előtt (mely 10-11 éves kort jelent, eddigre ezüstösödik le a teljes szőrzet), kb. 6 éves korától elkezdi építeni a saját háremét (akkor is, ha vazektomizált az egyed, ami csak arra alkalmas, hogy megelőzzük a beltenyészet kialakulását, de a viselkedést alapvetően nem befolyásolja). Mindezekből adódóan tehát nem lesz egy vezérhím, hanem több pasa lesz... kivéve, ha csak nőstények mellé érkezik egyetlen hím, ám a születendő hímek felcseperedésekor a helyzet az eredetileg vázolttá áll be, s megkísérlik a fiatal hímek a nőstényszerzést, a saját hárem kialakítását, ha elég erősek, akkor komolyabb harcok árán is. Az ezen harcokban keletkezett sérülések javát az állatkertek nem kezelik (tisztelet a kivételnek, Budapesten pl. kezelték mindkét hím – Rezső és Dezső – háremalakítási összetűzésekből fakadó sérüléseit). "Vezérhím" legfeljebb az a hím lehet hosszabb távon, amelyik a legnagyobb háremet birtokolja és/vagy a konkrét kifutón belül az egyedüli kifejlett – nem pusztán ivarérett – egyed.

Mivel a galléros páviánok a nem programos (klasszikus EEP) fajok csoportjába tartoznak, továbbá csoportosan nyilvántartott faj (ellentétben pl. az emberszabásúakkal, melyek egyénenként nyilvántartottak), így klasszikus fajkoordináció (és rájuk szakosodott szakember) nincs az EAZA-nál és a genetikai összeilleszthetőséget legfeljebb az alapján tudják megállapítani, hogy mely csapat mely állatkertben élt/született korábban, illetve az egy kertben születettek közeli rokonaik egymásnak, ezért nem üdvös, ha egymással szaporodnak. (A kertek javában viszont szaporodnak egymással, bármely kontinensen is járjunk.) A holland és német állatkertek esetében (pl. Amersfoort, Emmen, Köln, München, Hamburg stb.), ahol többször 100 egyedet is meghaladó a létszámuk (ez fogságban nagyon magas és kezelhetetlen egyedszám, a természetben egy horda átlagos létszáma 6-800 egyed), teljesen általános tendencia a túlszaporulat és a beltenyészet egyaránt, mert azt a zook nem kezelték időben és kellő felelősséggel ezen kérdéseket!

A galléros páviánoktól való megszabadulás bevett módja rendszerint az, hogy a nyugat-európai kertek tovább passzolják őket gyenge minőségű ukrán, bolgár vagy román állatkerteknek, mert kommersz állatok, akikkel „sok a gond” (a túlszaporulat és beltenyészet mellett a kifutókat is rendre szétszerelik).

Ezen szempontból dicséretesnek és üdvözlendőnek tartom, hogy a – megítélésem szerint – világ legjobb állatkertje, a San Diego Safari Park Zoo után (ők 19, szintén vegyes életkorú egyedet fogadtak, közte több kifejlett hímmel), a Veszprémi Állatkert is – láthatóan – örömmel, izgatottsággal várta és fogadta ezeket a jobb sorsara érdemes, értelem- és érzelemgazdag, nagyon alkalmazkodó, „igénytelen”, opportunista evő élőlényeket, akik a látogatóknak valóban nagy kedvencei. A zooknak – általánosan és globálisan – ezen a téren még bőven van bizonyítani valójuk.

A Veszprém Zoo írása: https://www.veszpzoo.hu/hir/2019/pavian_csapattal_bovult_a_veszpremi_allatkert